Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a hirtelen lezúduló jégesők, orkán erejű viharok és más időjárási szélsőségek. Ezek nemcsak természeti károkat okoznak, hanem az otthonokat is veszélyeztetik – a javítási költségek pedig gyakran milliós nagyságrendűek lehetnek. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy lakásbiztosításunk valóban védelmet nyújtson ezekben a helyzetekben.
Mire érdemes figyelni a biztosítás kiválasztásánál? Milyen fedezetek kellenek ahhoz, hogy egy jégeső vagy villámcsapás után ne a saját zsebünkből kelljen finanszírozni a károkat?

2024-es viharszezon

A 2024-es nyári viharszezon különösen erős volt: május és augusztus között több mint 86 ezer kárt jelentettek be a biztosítók felé, a kifizetett és tartalékolt összegek pedig meghaladták a 10 milliárd forintot. Volt olyan biztosító, ahova közel 40 ezer lakóingatlant érintő kárbejelentés érkezett. A leggyakoribb károk között szerepelt a jégverés, tetősérülés, beázás, valamint a villámcsapások közvetlen és közvetett hatása, amelyek különösen az elektronikai berendezésekben okoztak komoly károkat.

Alapfedezetek – az első védelmi vonal

A legtöbb lakásbiztosítás már az alapcsomagban tartalmazza az alábbiakat, amelyek extrém időjárás esetén is jól jönnek:

• Vihar- és jégverés okozta károk
• Beázás
• Villámcsapás hatásai okozta károk

Ezek a fedezetek azonban nem minden esetben elégségesek. Sokszor előfordul, hogy a biztosítás csak részben téríti meg a kárt – vagy egyáltalán nem, ha nincs megfelelően kiegészítve a csomag. Érdemes odafigyelni a körülményekre is, beázás esetén például, hogy a nyitva hagyott nyílászárón keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kárt is fizeti-e a biztosító.

Kiegészítő fedezetek – amikor az alap már nem elég

1. Jégverés okozta károk a kertben

A kerti bútorok sok százezer forint értékűek is lehetnek és sok biztosítónál a kertben tárolt vagyontárgyak külön kiegészítő fedezetként szerepelnek. Ráadásul egy nagyobb vihar után kidőlhetnek fák a kertben, amik veszélyeztethetik az épület épségét vagy az emberi életet. Ilyen esetben a kiegészítő fedezetben benne van a veszélyes növényzet eltávolítása is a biztosításban.

2. Tetők és homlokzatok megerősített biztosítása

Ha egy erősebb jégverés elveri a tetőt, sokszor csak akkor térít teljes mértékben a biztosító, ha a szerződésben megfelelő biztosítási összeg szerepel – ez függ az ingatlan négyzetméterétől, a vagyontárgyak értékétől, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körétől. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan valós újraépítési költsége, alulbiztosításról beszélünk, ami azt eredményezheti, hogy a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg. Javasolt rendszeresen felülvizsgálni az összeget, különösen, ha az ingatlan fel lett újítva vagy bővítve.

Egyes biztosítóknál a jégverés okozta vakolatkárok is külön fedezetként érhetők el.

Mire figyeljünk még?

• Dokumentáció: Minden káresemény után a lehető legpontosabban dokumentáljuk a történteket (fotók, tanúk, jegyzőkönyv), mert ez meggyorsítja a kárfelmérést és kifizetést.
• Értékfelmérés: Ne csak az ingatlanra, hanem a benne található értéktárgyakra is legyen naprakész biztosítása, különösen, ha értékes elektronikai eszközöket, bútorokat vagy műtárgyakat tart otthon.
• Kizárások: Figyeljen oda, milyen események minősülnek kizárásnak a biztosításban. Egyes biztosítóknál például nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek, árterületnek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károk kizárásnak minősülnek. A helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károk úgyszintén.
• Várakozási idő: A biztosítók gyakran alkalmaznak várakozási időt bizonyos kockázatokra, például árvíz vagy földrengés esetén. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötését követően egy meghatározott időszakban (általában 15 vagy 30 nap) a biztosító még nem vállal kockázatot ezekre az eseményekre. Fontos, hogy a szerződésünk folyamatos legyen, hogy a várakozási időben esetleg bekövetkező károkra is kiterjedjen a biztosítási fedezet.
• Limitek: A lakásbiztosítások esetében a biztosítók gyakran alkalmaznak kártérítési limiteket bizonyos eseményekre, például rövidzárlat vagy villámcsapás miatti túlfeszültség okozta károk esetén. Érdemes tudni, hogy az Ön szerződésében milyen limitek szerepelnek.

Kalkulátorunkban könnyedén és átláthatóan összehasonlíthatja a különböző lakásbiztosítás ajánlatokat, és kiválaszthatja az Önnek megfelelőt, még mielőtt megtörténne a baj: