CLB

Legkésőbb március 1-jén éjfélig kell rendezniük az első díjrészletet azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik január 1-jével új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötöttek – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A szervezet becslése szerint ez a határidő mintegy 130 ezer gépjármű, köztük több mint 80 ezer személygépkocsi üzembentartóját érinti.

Az FBAMSZ tájékoztatójában kiemelte: a március 1-jei határidőre a díjnak már meg kell jelennie a biztosító számláján, ezért az utolsó napokban arra is oda kell figyelni, hogy milyen módon történik a befizetés.

Az azonnali átutalás bevezetése óta a banki átutalás az utolsó napon is megfelelő lehet, ahogy a biztosító pénztárába történő személyes befizetés is biztos megoldás még március 1-jén. A csekkes és az interneten kezdeményezett bankkártyás fizetésnek azonban több nap az átfutási ideje, emiatt ezeket február 25-e után már semmiképpen nem célszerű igénybe venni, ha az ügyfél biztosra szeretne menni – jelezte a szövetség.

A díjat késve fizetők nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést, a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen a gépjármű-üzembentartók felelőssége - hangsúlyozták.

Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke a közleményben kifejtette: a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, így a mulasztók automatikusan biztosítási védelem nélkül maradnak, a szerződés újrakötésekor pedig a megszűnés és az újrakötés közötti időszakra vonatkozó, kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat is meg kell fizetniük.

A fedezetlenségi díj mértéke idén személyautóknál – teljesítménytől függően – naponta 560-1210 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 4260 forintot. A biztosítást ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett választási lehetőség nélkül a teljes évre vonatkozó kötelező biztosítási díjat is egyszerre kell befizetni. Ennél is sokkal súlyosabb következmény azonban, hogy ha az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére – figyelmeztet a FBAMSZ.

forrás: teol.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb biztosítás: akkor fizet, ha a biztosított meghal, a biztosítási összeget pedig a szerződésben megjelölt kedvezményezett kapja meg. A kifizetést tekintve azonban lehetnek kivételek, vagyis dönthet úgy a biztosító, hogy nemet mond, és nem fizeti ki a biztosítási összeget. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy mikor és miért tagadhatja meg a biztosító haláleset után a biztosítási összeg kifizetését.

Bár meglehetősen lehangoló téma, a felelős pénzügyi magatartás nem áll ott meg, hogy megkötünk egy életbiztosítást, hanem az is fontos, hogy ne keveredjünk olyan helyzetbe, amikor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Fontos, hogy az alábbi esetek a kockázati életbiztosításokra vonatkoznak, a megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással – egybekötött életbiztosításokra más kritériumok érvényesek. Nézzük meg, mely élethelyzetek jelenthetnek problémát a kedvezményezettnek:

1. Öngyilkosság: nem minden esetben kizáró ok

Meglepő módon a biztosítók többsége kifizeti a biztosítási összeget, ha valaki önkézzel vet véget az életének, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ekkor már legalább két éve fennállt - ennél előbb azonban nem. Ezenkívül az is befolyásolhatja az összeg kifizetését a kedvezményezett részére, hogy a biztosítottnak volt-e olyan mentális betegsége, ami az öngyilkossághoz vezetett - nemleges válasz esetén nagyobb esély van a kifizetésre.

2. A szándék a fontos

Külön pontban emelik ki általában a biztosítók a szándékosságot - ez lehet egy szándékosan okozott baleset, de az is ide sorolható, ha valaki nem hajlandó igénybe venni az orvosi ellátást, és ezért következik be a haláleset. Kizáró ok lehet továbbá, ha a biztosított bűncselekmény elkövetése közben sérül meg vagy veszíti életét.

3. Adrenalinfüggők hátrányban

Rossz hír az extrém sportolóknak, hogy az adott sporttevékenység során bekövetkező halálesetek után is van rá esély, hogy nem fog fizetni a biztosító. Ide tartozhat például a sárkányrepülőzés, a sziklamászás, sőt akár a búvárkodás is, ha túl mélyre merészkedünk – a biztosító ugyanis a merülés mélységének tekintetében is megszabhatja a pontos határt.
Akik szeretnék bebiztosítani magukat veszélyes helyzetekben is, választhatnak kifejezetten extrém sportolókra szabott biztosítást, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egy hagyományos életbiztosítás. Néhány biztosító emellett a versenyszintű sporttevékenység során bekövetkezett sérülések vagy halálesetek után sem fizet.

4. Kábítószer, alkoholfogyasztás

Nagymértékű alkoholfogyasztás vagy kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkező halálesetek után szinte biztos, hogy nem fizet a biztosító. Itt nemcsak egy esetleges túladagolásra kell gondolni, hanem például a szerhasználat miatt bekövetkező balesetekre is.

5. Az autó is bekavarhat

Az előző ponttal összefüggésben akkor sem fogja megkapni a kedvezményezett a biztosítási összeget, ha a biztosított ittas vezetés közben szenved balesetet. Kizáró ok továbbá, ha a biztosított jogosítvány nélkül vezet, vagy ha a járműnek nincs érvényes forgalmi engedélye. Ezek a körülmények tehát nemcsak az autóhoz kapcsolódó kötelező és casco biztosításokat befolyásolhatják, hanem a kockázati életbiztosítást is.

6. Munkahelyi balesetek

Munkahelyi baleseteknél is találhatunk kizáró okokat. Ha például a sérülést vagy a halálesetet nem megfelelő védőfelszerelés, például egy sisak hiánya okozta, akkor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Bizonyos esetekben az is problémát okozhat, ha más jellegű munkavégzés közben ér valakit baleset, mint amiről a biztosító tud - erre ugyanis rákérdeznek szerződéskötésnél. Ha a biztosító úgy tudja, hogy irodai munkát végez valaki, de egy gyárban vagy egy építkezésen éri baleset, akkor probléma lehet a kifizetéssel. Amennyiben tehát szektort váltunk, érdemes lehet megkeresni azt a biztosítót, ahol az életbiztosításunkat kötöttük, és érdeklődni, hogy továbbra is fedezetet nyújtanak-e megváltozott élethelyzetünkre.

7. Egyéb körülmények

Vannak olyan egyéb különleges esetek, amelyekre szintén nem fizet a biztosító - ilyen lehet például egy atomkatasztrófa vagy egy háborús konfliktus miatt bekövetkezett haláleset. További érdekesség, hogy a legtöbb biztosító akkor is megtagadja a biztosítási összeg kifizetését, ha a biztosított HIV-vírussal fertőződik meg, és emiatt veszíti életét. Mindemellett olyan triviális oka is lehet a szolgáltatás elutasításának, mint hogy a kedvezményezett későn jelentette be a biztosított elhalálozását, igaz, erre jellemzően több év áll rendelkezésre.

+1 A hazug embernek nem jár pénz?

A biztosító akkor is elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől, ha valamivel kapcsolatban nem mondtunk igazat a szerződéskötésnél - ilyen lehet például egy már ismert betegség eltitkolása. A félrevezetésre az alacsonyabb biztosítási díj elérése lehet a motiváció, hiszen minél kevesebb bajunk van és minél biztonságosabban élünk, annál alacsonyabb havidíjjal kalkulálhatunk - a biztosítónak ugyanis kisebb kockázattal jár a szerződéskötés. Ezt azonban nem éri meg kijátszani: ha a biztosítási esemény után derül ki, hogy nem mondtunk igazat az egészségi állapotunkról vagy az életvitelünkről, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók életbiztosítási ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>

A járvány hatással volt a lakosság pénzügyi tudatosságára is

A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén

– derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.

A biztosító közleménye szerint a január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagtól. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.

Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren:

a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát.

A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását.

A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.

A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia:

25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.

Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Ha Ön is előre gondolna a jövőre, kalkulátorunk segítségével a biztosítók életbiztosítás ajánlatait is könnyen összehasonlítja:
Életbiztosítás ajánlatok>>

Így igazolja, hogy kátyú okozta a kárt az autójában

A téli idővel megszaporodtak a kátyúk, amelyek kárt tehetnek a gépjármûvében, amit csak akkor kártalanítanak, ha megfelelően igazolja az eseményt. A Bors megmutatja, mit kell pontosan tennie, hogy ne legyen ebben hiányosság.

Ha van tábla, esélytelen a kártérítés

A kátyúkárok kétharmadát az első negyed évben jelentik a gépjármű-tulajdonosok – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szervezet közleménye szerint a téli időjárás jelentősen megnövelte az országban található kátyúk számát, már százezres nagyságrendben fordulnak elő kockázatos úthibák a közutakon. A gödrös, kátyús utak a legnagyobb óvatosság mellett is komoly kihívás elé állítják még a rutinos sofőröket is.

Az őszi-téli csapadékos időben elég egy pocsolya ahhoz, hogy az úthiba mélységét ne tudjuk felmérni, és így súlyos károkat szenvedjünk el. A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, és szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás hiányában az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Zrt., míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.

Az elbírálás során az útkezelők a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket általában elutasítják, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvedtek ilyen balesetet.

Ezt kell tennie

1. Ha valaki kátyúkárt szenved el, azonnal álljon félre az autójával. A megfelelő dokumentáció a bizonyítás kulcseleme.
2. Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni.
3. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt.
4. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen.
5. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
6. A bizonyítási teher a bejelentőké, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti.
7. Pontosan le kell írni, hogy hol, mikor, mi történt, ezért ajánlott alapfelszerelésként tollat és papírt is berakni az autóba.
8. Nagy segítség az okostelefonra letölthető kárbejelentő applikáció.

Gyorsabban segít a biztosítás Létezik a Kátyúkár biztosítás, mindössze pár ezer forintos díj ellenében. Ez évente több eseményre is térít egy, a szerződésben lefektetett, igen magas összegű felső limit eléréséig. Fontos tudnivaló, hogy aki kátyúkár elszenvedője, és nincs még Kátyúkár biz­tosítása, a készített fotókat a kártérítési igény kíséretében elküldheti ugyan az érintett közút kezelőjének, és kérheti kárának megtérítését, de ez ilyenkor akár több hónap átfutási időt is igénybe vehet, és a kártérítés megítélése még így sem biztos. Ezért ajánlják minden gépjárművezetőnek, hogy a kötelező biztosítása mellé kössön mindjárt kiegészítő Kátyúkár biztosítást is, mert így megelőzhető a kellemetlen helyzet. Az előnyök között említik, hogy a kátyúbiztosítások egyes módozatai a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuknak jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli. Azonban a megfelelő dokumentáció ebben az esetben is fontos feltétel.

forrás: borsonline.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait és a köthető kiegészítő biztosításokat is megtalálja:
Kötelező és casco kalkulátor >>